A mostani bejegyzésben átevezünk a gasztronómia hajóján a zenéről a képzőművészetre, egész pontosan egyik kedvenc festőművészemre, Salvador Domingo Felipe Jacinto Dalí i Domènechre, avagy ahogy a legtöbben ismerjük: Salvador Dalíra. Amikor elkezdtem a blogot, nyílvánvaló volt számomra, hogy ez a bohókás katalán zseni és az ő szürrealista világa biztosan megihlet majd.
Amint elkezdtem az ételen gondolkodni, rögtön számos ötlet suhant át az agyamon, hogy mégis milyen lenne egy Dalí inspirálta recept. Ha az ember Dalíra gondol, vagy meglát róla egy képet, az első dolog, ami kiszúrja az ember szemét (Dalí saját szemét is majdnem kiszúrta), az a hosszú, fekete, kunkori bajsza. Ezt valahogy mindenképp érzékeltetni akartam a tányéron, ezért az étel alapját a tintahal fekete tintájával színezett spaghetti képezi, amely a fekete bajszát szimbolizálja. Ráadásul egy fekete színű tészta már önmagában elég szürreális látványt nyújt, ezért is tűnt ez egyértelmű választásnak. Ezt fele-fele arányban vegyítettem sima spaghettivel is, amely pedig Dalí híres elefántjainak hosszú és vékony lábait idézi meg. Ha végignézünk a művész festményein, akkor gyakran találkozunk a sárga és a vörös különböző árnyalataival, ennek fényében került az ételbe sárga illetve piros koktélparadicsom, valamint királyrák is. A királyrák nem csak a színe miatt van jelen a tányéron, hanem Dalí katalán származása miatt is, arrafele pedig igencsak kelendőek a tenger gyümölcsei. A spanyol és katalán vidékre és emberekre jellemző vibráló temperamentumot egy kevés chili szolgáltatja az ételben. A konzervatív felfogású szakácsoknak pedig szürreális élményt nyújthat, hogy eme tenger gyümölcsét is tartalmazó ételhez még sajtforgács is társul (micsoda szentségtörés?!). Tudniillik sajtot nem szabad tenger gyümölcseivel párosítani – állítják ezt szerintem azok az emberek, akik még sose kóstoltak halat/rákot sajttal. Egyébként a sajtot nem csak „polgárpukkasztó” mivolta miatt tettem az ételbe, hanem mert a szögletes alakú sajtforgácsok jó ellenpontot szolgáltatnak az egyébként csupa görbe, gömbölyded, kerek alakú alapanyaggal szemben. Ezen a gondolatmeneten végighaladva meg is született a spaghetti Dalí módra.
Hozzávalók 1 adaghoz:
- 125g spaghetti (ennek a fele fekete spaghetti)
- 4-6 db királyrák, megtisztítva
- 4 db koktélparadicsom, sárga és piros vegyesen, félbevágva
- 2 gerezd fokhagyma, felaprítva
- fél chilipaprika apróra vágva, vagy szárított chili/ cayenne bors
- Grana Padano sajtforgácsok
- olívaolaj, vaj
- só, bors
- A spaghettit főzd al dentére, amíg fő a tészta, el is készítheted a rákot, pár perc az egész.
- Egy serpenyőben hevíts fel egy diónyi vajat olívaolaj társaságban.
- Dobd a vaj-olívaolaj egyveleghez a rákokat, a fokhagymát, a chilit, sózd, borsozd, pirítsd 2-3 percig.
- Ezután jöhetnek a koktélparadicsomok is, hőkezeld még 1-2 percig, és gyakorlatilag már kész is.
- Keverd össze a tésztát a rákkal, szórd meg a sajtforgácsokkal, és már eheted is!
Ha tetszett a cikk, megtalálsz facebookon is, még több bejegyzéssel:
https://www.facebook.com/greativityblog
